Berlin szövedéke alól itt-ott még mindig előbújik a két különböző város
A német főváros két felét évtizedekig elválasztó fal ma már a múlté, ám a lebontása óta eltelt idő sem tüntetett el minden különbséget Kelet- és Nyugat-Berlin között.
A német főváros két felét évtizedekig elválasztó fal ma már a múlté, ám a lebontása óta eltelt idő sem tüntetett el minden különbséget Kelet- és Nyugat-Berlin között.
„Elkerülhetetlen”, hogy ne legyen többé határ Ukrajna és Oroszország között, mondta egy oroszpárti vezető.
A hírhedett berlini fal és a szabad mozgásunkat korlátozó vasfüggöny is erre a sorsra jutott, a védőfalak közül azonban sok őrzi még történelmi hatalmak emlékét. Fal a kultúrtörténetben - elválaszt és összeköt.
Nincs parancs! címmel került mozikba Szalay Péter különleges dokumentumfilmje a Vasfüggöny lebontásáról, az új Európa megszületéséről. Megismerhetünk két alezredest, aki egy adott pillanatban olyan döntést hozott, amely később történelmi események láncolatát indította el. A magyar Bella Árpád Sopron mellett, német kollégája, Harald Jäger Berlinben. Megszólal a határon utolsóként lelőtt férfi özvegye is.
Hatalmas ajándékot kap hamarosan az amerikai elnök a Berlini fal leomlásának emléknapján. Igaz nem feltétlen fog neki örülni.
Maradék valójában üzlet és múzeum, de egykori léte tovább kísért, nézhetünk bármilyen statisztikát, szinte mindegyiken éles határ húzódik a volt NDK és NSZK között.
A berlini fal leomlása 30. évfordulója előtt tiszteleg ma különleges főoldali logóval a Google.
Kereken három évtizeddel a berlini fal ledöntése után Németország nyugati és keleti felében is helyeslik a második világháború után kettészakított ország újraegyesítését, ám hiába telt el harminc év az NDK összeomlása óta, a kulturális, gazdasági és egyéb különbségek jó része még mindig érezhető maradt.
Az emlékezés a társadalom önvizsgálatára is okot ad Németországban.
Mert a Kodály körönd játssza benne a nyugat-berlini Kurfürstendammt.
Nemcsak bátorság, hanem időnként leleményesség is kellett a szökéshez az NDK határán, ahol 30 éve dördültek el az utolsó lövések.
A német történelem felemelő és szégyenteljes fordulói kötődnek az év ugyanazon napjához, s ez az ellentmondás tette elgondolkodtatóvá a megemlékezést.
Azért tiltották be a sárkányrepülést, hogy nehogy átrepüljenek fölötte a disszidensek. Évekig tartott felépíteni, de egy pillanat alatt omlott össze a berlini fal.
A német újraegyesítés "hősét", Helmut Kohl kancellárt alig egy évvel később tojással dobálták meg Halléban. És az azóta eltelt három évtized sem volt elég, hogy a németek határtalanul lelkesedjenek az egység ünnepén.
1989. november 9-e után keletnémetek milliói számára vált tapinthatóvá a falon túli világ. Döntő többségük visszatért otthonába, de nem lehet tudni, milyen társadalmat akar ott ezek után „építeni”. S az európai status quót létrehozó nagyhatalmak is elbizonytalanodtak: ugyan mit kezdjenek az egyre életidegenebbé váló jaltai alkuval s a rá épülő német gubanccal. Alább a HVG akkori cikkét olvashatják a sorsdöntő eseményről és a német újraegyesítés esélyeiről.
Több méter magas betonfallal vehetik körül Berlin történelmi belvárosának egy részét. A zárt övezetbe csak "vízummal" lehetne belépni, a mobiloktól pedig majd meg kell válni a belépésnél. Még szerencse, hogy csupán egy művészeti projektről van szó.
A húsz méter hosszú falmaradványt bozótos takarta, és a főfal külső védelmi rendszerének része volt.
Másfél hidegháborús évtizedig átjárható volt Berlinben a két rendszer határa. Az emberi kapcsolatok és a piaci viszonyok erősebbek voltak a politikánál.
David Bowie berlini trilógiájának "leginkább berlini" lemeze a "Heroes". Az album címadó dala 40 éve jelent meg.